Mint olyan, nincs! A buszon meg aztán igazán ritkán adatik meg az alakalom egy nyugis zötykölődésre. A suli végeztével kb. 200 egyén szinte egyszerre szabadul akik több-kevesebb kivétellel azonnal DS felé veszik az irányt. Az a durván 10-20 százaléknyi kivétel vagy nem siet, vagy megy picit "könyvtárba", vagy elmegy fagyizni, vagy csak egyszerűen magasról tesz a dologra. Megjegyzem -kicsit önzően- ők teszik jól (hiszen így könynebben tudok leülni:D).

Szal elindul a tömeg. Persze darabokban, hogy véletlenül se jusson eszedbe útközben, hogy mennyi ember lesz a megállóban. Adott két busz, mindkettő félig tele van -vagy félig üres, kinek melyik tetszik jobban- és egy kisebb tömeg vár. Az első busz már azelőtt elment, mielőtt rájönnél hogy mikor ér be. Csak a sprinterek érik el. A többinek marad az egy órás várakozás, ami bármilyen szempontból nézve Szar! Ha mindez nem elég,-mert természetesen nem is- jön még egy adag "Kisebbség", ami nagyban lerontja az esélyeket.

Beáll a busz! A nép elkezd nyüzsögni, mint a menekülő halak a szardíniásdobozban. Jobb esetben elvergődsz a jegyig egy-két könyökkel a bordáid közt, avagy néhány lábbal a seggedben. A rosszabb eset, hogy "elveszted" a tárcád, kapsz egy bálnát a nyakadba, ráadásul a kis, farmerodra csíptetett iPod Shuffle kap egy nagyobb nyomást és otthon észreveszed, hogy egy picit görbe a cucc. Ilyen apróságok viszont nem számítanak, amikor felérsz a járműre és meglátod hogy a kedves barátod neked foglalja a mellette levő széket és csak rád vár.

Bár hazafele rohadtul meleg van, te nem törődsz vele, csak elindítod a kedvenc zenédet és tudomást sem veszel a körülötted folyó dolgokról, amik szószerint folynak és egy kis plusszként ha még mindig nem lett volna elég, a szemét sofőr-bácsi !!! sem ott áll meg ahol te szeretnéd, szóval vár rád még egy út haza...

szerk.(20:30): Holnap re, ha már nagyon lázban lennétek:P